Like a Virgin

Sziasztok! Vagy nem Sziasztok!

Ezer és ezer éve nem írtam blogot, de ezer és ezer éve tervezem. Ez a Sziasztok vagy nem ennek szól, már nem emlékszem, hogy ezzel szoktam-e kezdeni, hogy illik-e, kell-e és akarom-e így kezdeni. Most azt hiszem igen, ez valahogy megadja a löketet. A másik dolog ezzel kapcsolatban, hogy nem igazán számítok olvasókra, tehát elképzelhető, hogy így egyáltalában értelmét veszti Sziasztokkal kezdeni egy bejegyzést. De ez megtörtént, és azt hiszem lépjünk is túl rajta.
Hogy milyen blog is ez, vagy hogy miért íródik egyelőre magam sem tudom. Ez az ezer éve tervezgetés is kicsit olyan, hogy amikor volt valami ötletem, akkor sose kezdtem bele, most meg nincs, hát kezdjük el. Nem tudom azt mondani, hogy ez egy - a névre utalva - pszichológiai témájú blog lesz, ami leírja, hogy milyen nárcisztikusként élni a világban. Azt sem tudom ígérni, hogy néha nem az én teljesen felesleges szenvedésemről fog szólni. Vagy hogy nem egy megmondós blog lesz, társadalmi témákat feszegetve, mint mondjuk a nemrég szárnyra kapott Hozz világra még egy magyart mozgalom videó elemzése. Valószínűleg egyszerűen csak ki kell írnom magamból most már bizonyos dolgokat, és erre ezt a felületet választottam, örüljetek. Amit viszont ígérni tudok, hogy szarkazmus az bőven lesz benne...
Régen még voltak ilyen elgondolásaim is, hogy lesz valami jópofának és sajátnak szánt kis szösszenet benne, például minden cím egy dalcím vagy idézet. Ja hoppá, ez most megvolt. Hogy így marad-e, meglátjuk. Vagy lehet valami közhellyel kezdek vagy zárok, vagy mint a Jóbarátokban (angolul nézve persze), majd mindig olyan cím lesz, hogy The One with.... Eldől majd ez is.
Az egész név választás pedig, azon kívül, hogy nyilván rendelkezem a nárcisztikus személyiségzavar jellemzőivel, inkább arról szól, hogy amit itt leírok az az én saját és sokszor megmásíthatatlan kis véleményem, amivel nem kell egyetérteni, csak arrébb kell menni, ha nem tetszik. Szóval ez a nárcisztikus "én mindent jobban tudok és én tudom a tutit" típusú elképzelés. Mert én valóban egy olyan ember vagyok, akinek nem nagyon lehet semmit mondani, és nem nagyon fogad el semmit. A pszichológusom is megmondta. Elfogadtam. De azért senki ne gondolja rólam, hogy én csak egy nárcisztikus személyiségzavaros emberke vagyok. Dehogy is! Van bennem egy kis borderline is, szóval azért megnyertem a bio-szocio-pszichoszociális lottót.
Közben amíg megírtam ezt a bejegyzést, kétszer vesztettem el a fonalat, hogy mi van, és miért is csinálom én ezt az egészet. De ha már belefogtam, kezdjük el!
Talán egy bemutatkozással kellett volna kezdeni, talán ez volt az, talán lesz később. De most már ezt elkezdtem, és utánam a vízözön....

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az ördögre kacsintva

Hamvadó cigarettavég